A tegnapi testületi ülésen újabb politikai cirkuszon vagyunk túl, sajnos az eredmény nem mondható pozitívnak. A kerület 2019-es költségvetése volt többek között napirenden, ami sajnos nem kapta meg a szükséges többséget. Úgy tűnik, mindig akkor jut nagyobb közfigyelem a 15. kerületre, amikor valamiért ég a ház, bárcsak fejlesztésekkel, fejődéssel és  sikerekkel kerülnénk a címlapokra.

Bár mondhatnám, hogy minden tökéletesen alakult tegnap, de ennek csak a fele lenne igaz. A testület több, a kerület fejlődését célzó javaslatomat elfogadta, de mivel maga a költségvetés nem lett megszavazva, így ezek a fejlesztések egyelőre nem indulhatnak el.

Az LMP 15. kerületi szervezete, így én magam is támogattam a költségvetést a végső szavazásnál, mert fontosnak tartom (nem csak választási, hanem a békés években is), hogy működő, fejlődő kerületünk legyen.


Úgy tűnik ez Fidesznek, és pár független képviselőnek nem annyira fontos.

De nézzük is meg, hogy kinek mi a felelőssége a tegnapi eseményekkel kapcsolatban, mindig megy az egymásra mutogatás, hogy mit csinál a másik, és mindenkinek a saját igaza az előrébb való. Szerintem az igazság valahol a kettő között lehet.

Első körben szerintem a mindenkori felelősség egy város költségvetéséért, vagyis annak politikai előtkészítéséért, elfogadtatásáért a mindenkori városvezetők, a mi esetünkben a polgármester, és alpolgármesterek a felelősek. Nekik kell tudniuk egy irányba húzni. Ha ez nem megy, akkor le kell vonni a konklúziót. És ahogy látjuk: nem megy.

Felelőssége van továbbá azoknak a képviselőknek, akik nem támogatták a költségvetést, akik arra se voltak képesek, hogy a megfelelő fórumokon jelezzék a problémájukat, és akár javaslatokat nyújtsanak be. Amit velük ellentétben (ahogy minden évben) én megtettettem. Igaz a Fidesz nyújtott be módosító javaslatokat, de immár sokadig alkalommal sem tanulták meg, hogy ennek mik a formai, és szabályszerű követelményei.

Nem utolsó sorban pedig felelőssége van a baloldali képviselőknek is, hiszen olyan szintű lelki nyomást alkalmaztak mind a testületi ülés előtt, mind az alatt a tartózkodó képviselőkre, amely kontra produktív lett a végére. Be kellene végre látni, hogy nem politikai üzengetésekkel és lelki hadviseléssel kell és lehet célokat elérni, hanem értelmes párbeszéddel, és valós egyeztetésekkel.

De mi lenne a jelenlegi helyzetben a megoldás?

Nem kell a spanyolviaszt feltalálni. Üljenek le a felek egymással, tegyék félre személyes érdekeiket,  panaszaikat, politikai hovatartozásukat, továbbá ne azzal foglalkozzanak, hogy ősszel önkormányzati választások lesznek.

Mondják el a tartózkodó képviselők, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének látni a költségvetésben. Hallgassák meg a városvezetők ezeket az igényeket, építsek be alapból a tárgyalandó költségvetésbe, természetesen azokat a módosító javaslatokat is, amit a testület tegnap megszavazott és/vagy a polgármester asszony is támogatott. No és akkor mindenki megnyugodhat.

A mi részünkről továbbra is támogatható a költségvetés, ha a városvezetés pozitívan tud hozzáállni az ellenzéki képviselők, és ezen belül az LMP javaslataihoz.

A kerület érdekében nagyon remélem, hogy sikerülni fog az önös érdekeket háttérbe szorítani!